A honvédorvosok szerepe a repülő- és űrorvosi kutatásokban
11

A honvédorvos tisztségviselők és szerepvállalásuk az űrkutatási szervezetekben

Az űrélettudományi kutatómunkát Magyarországon a repülőorvosi intézetek koordinálták és fogták össze. 1948-1950: Dr. Jóna Gábor orvos alezredes a Repülő Orvosi Vizsgáló Intézet (ROVI) parancsnoka; 1951-1957: Dr. Galla Emil orvos alezredes (később ezredes) a Repülő Orvosi Intézet (ROI) parancsnoka; 1957-1965: Dr. Lukács Sándor orvos alezredes 1. sz. Repülőkórház parancsnoka; 1965: Dr. Losoncz Mihály orvos alezredes (később ezredes) Repülő Orvosi Vizsgáló és Kutató Intézet (ROVKI) megbízott parancsnoka; 1965-1968: Dr. Szántó Ferenc orvos százados (később ezredes) a ROVKI parancsnoka; 1968-1970: Dr. Hideg János orvos őrnagy (később vezérőrnagy) a ROVKI megbízott parancsnoka; 1970-1977: Dr. Gyökössy József orvos őrnagy (később ezredes) a ROVKI parancsnoka; 1977-1987: Dr. Kovács Jenő orvos alezredes (később ezredes) a ROVKI parancsnoka; 1987-1995 Dr. Remes Péter orvos ezredes a ROVKI parancsnoka és igazgatója; 1995: Dr. Csengery Attila orvos ezredes a ROVKI megbízott igazgatója; 1995-1996: Dr. Polgár József orvos ezredes a MH Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója; 1996-1997: Dr. Kéri Tamás orvos ezredes a MH Kecskeméti Repülőkórház megbízott parancsnoka; 1997-2005: Dr. Pozsgai Attila orvos ezredes MH Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója; 2005-2007: Dr. habil. Grósz Andor orvos ezredes MH Kecskeméti Repülőkórház főigazgatója; 2000-től Dr. habil. Grósz Andor orvos dandártábornok tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi tanszéke irányításával.

A repülő- és űrorvosi oktatást kezdettől fogva a honvédorvosok végezték. Graduális és posztgraduális képzés folyt honvédorvos előadókkal az Orvostovábbképző Egyetemen, a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetemen és a Szegedi Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Az Egészségügyi Miniszter az Országos Szakképesítő Bizottság vizsgáztató tagjává és elnökévé Dr. Hideg János orvos vezérőrnagyot, Dr. Bognár László orvos ezredest és Dr. Remes Péter orvos ezredest nevezte ki [92]. Ezenkívül graduális és posztgraduális képzés folyt repülő- és űrorvostanból a Szentpétervári Orvostudományi Egyetemen (akkori nevén Leningrádi Kirov Katonaorvosi Akadémián) is, ahol számos honvédorvos, illetőleg szakorvos kapott diplomát repülő- és űrorvostanból. Egy 1993-as összeíráson 97 repülő- és űrorvost tartottak nyilván Magyarországon. 2000-től prof. Dr. Grósz Andor orvos dandártábornok vezeti a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Repülő- és Űrorvosi Tanszéket, ahol graduális és posztgraduális képzés is folyik.

A honvédorvosok kezdetben a Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Csillagászati és Matematikai Szakosztályának munkabizottságaként az 1956. május 26-án megalakult Asztronautikai Bizottságban (AB) fejtették ki tevékenységüket [93]. A Gyáli úti 1. sz. Repülőkórház honvédorvosai közül Dr. Galla Emil orvos ezredes, és Dr. Halm Tibor orvos alezredes az Asztronautikai Bizottság alapító tagjai voltak. Az 1959-ben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központ Asztronautikai Szakosztálya (KASZ, nemzetközi kapcsolatokban: Hungarian Astronautical Society) alakuló ülésén Dr. Lukács Sándor orvos alezredes, az 1. sz. Repülőkórház parancsnoka szervezte meg az Orvosi Szekciót, Dr. Halm Tibor orvos alezredes a vezetőség tagja lett.

Az 1960-as és ’70-es években a honvédorvosok rendszeresen tartottak az űrkutatással kapcsolatos előadásokat, és publikáltak az élettudományokról a KASZ kiadványaiban. 1960. október 4-én a MTESZ és a KASZ közös rendezvényt szervezett az első szputnyik felbocsájtásának, és Ciolkovszkíj halálának 25. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen Dr. Lukács Sándor orvos alezredes, Nagy István Sándorral és Almár Ivánnal előadást tartott „Az űrkutatás eredményei” címmel. 1961 februárjában jelent meg az Asztronautikai Tájékoztató első száma, ebben Dr. Lukács Sándor orvos alezredes „Kísérletek a víz alatti mentésre elsüllyedt repülőgépből” címmel jelentetett meg közleményt. 1962 áprilisában, az Asztronautikai Tájékoztatóban Dr. Lukács Sándor „Emberi tűrőképesség vizsgálata vertikális ütközésekkel szemben, önkéntes jelentkezőkön” címmel írt cikket. 1967. október 6-án 10 éves az űrkutatás címmel tartott KASZ rendezvénysorozaton Dr. Hideg János orvos őrnagy és Szelényi István az űrutasok élelmezési problémáiról, Dr. Szántó Ferenc orvos őrnagy pedig az űrkabin mikroklímájáról tartott előadást. Jelentős eredménye volt a magyar űrkutatóknak, hogy 1962-ben a KASZ-t felvették az IAF (International Astronautical Federation) tagegyesületei sorába, és a COSPAR-ba (Committee on Space research) is. A honvédorvosok számára jó lehetőség adódott ezzel, hogy a szükséges engedélyezési eljárás után bekapcsolódjanak a nemzetközi szervezetek munkájába az űrkutatás területén.

Az űrélettudományok legfrissebb eredményeit, azokban az években a honvédorvosok ismertették a tudományos ismeretterjesztő folyóiratokban. Ezt hivatott illusztrálni az alábbi összeállítás.

Dr. Galla Emil orvos ezredes „Lajka a világűrben” (Élet és Tudomány, 1957. 47.sz.) „Kutyák a rakétában” (Élet és Tudomány, 1958. 52. sz.). Dr. Lukács Sándor orvos alezredes „Űrhajós gondok” (Élet és Tudomány, 1959. 46. sz.), „Újabb űrhajós gondok” (Élet és Tudomány, 1960. 19. sz.), „Belka és Sztrelka ismét a Földön” (Élet és Tudomány, 1960. 34. sz.), „Az oxigén Belka és Sztrelka útimálhájában” (Természettudományi Közlöny, 1960. 9. sz.), „Űrhajós problémák, újdonságok, furcsaságok” (Élet és Tudomány, 1960. 45. sz.), „Ember a világűrben” (Élet és Tudomány, 1961. 16. sz.), „A súlytalan ember” (Élet és Tudomány, 1961. 18. sz.), „Az űrhajós élettani előkészítése” (Természettudományi Közlöny, 1961. 5. sz.), „Kiből lehet űrhajós?” (Élet és Tudomány, 1962. 36. sz.), „Távoli gondok az űrrepülésben” (Élet és Tudomány, 1963. 44. sz.). Dr. Lukács Sándor orvos alezredes, Dr. Halm Tibor orvos alezredes: „Defekt az űrhajó falában. Az explozív dekompresszió jelenségéről” (Természettudományi Közlöny, 1960. 6. sz.). Dr. Echter Tibor orvos őrnagy: „Az űrhajózás és az orvostudomány” (Élet és Tudomány, 1961. 16. sz.). Dr. Echter Tibor orvos alezredes: „A holnap űrútjai – az űrutas szemszögéből” (Élet és Tudomány, 1962. 9. sz.), „A nő és a kozmikus orvostudomány” (Élet és Tudomány, 1963. 26. sz.), „Az orvostudomány a repülés biztonságáért” (Élet és Tudomány, 1963. 34. sz.), „Kozmikus orvostudomány” (Élet és Tudomány, 1964. 21. sz.), „Űrutasból a kozmosz munkás embere” (Élet és Tudomány, 1964. 40. sz.), „Négy hónap az űrkabinban. Kísérletek az ember huzamos űrrepülésének előkészítésére” (Élet és Tudomány, 1964. 46. sz.), „A Voszhod orvosi kísérletei” (Természettudományi Közlöny, 1964. 12. sz.), „Kutyapáros a Van-Allen övezetben” (Élet és Tudomány, 1966. 13. sz.), „Az űrruha” (Élet és Tudomány, 1967. 39. sz.), „Az űrkutatás értelme” Tudósklub televízió vita. 1968. (Természettudományi Közlöny, 1968. 9. sz.), „Hétköznapok az űrállomáson. Így élünk majd a világűrben” (Delta, 1968. 2. sz.), „Kérdőjelek a világűr ostromában” (Delta, 1968. 9. sz.) Dr. Echter Tibor orvos alezredes, Sinka József: „Az 5. és 6. Vosztok” (Természettudományi Közlöny, 1963. 7. sz.). Dr. Echter Tibor orvos ezredes: „A sugárzások biológiai hatása” (Élet és Tudomány, 1969. 2. sz.), „Ember a Holdon” (Delta, 1969. 7. sz.), „Fehér foltok az űrélettanban” (Delta, 1970. 3. sz.), „Békák az űrben” (Delta, 1970. 11. sz.), „A Föld a láthatáron” (Delta, 1971. 12. sz.), „Ember a súlytalanságban” (Delta, 1974. 10. sz.), „A Szojuz-Apolló program” (Delta, 1975. 5. sz.), „Az űrrepülések biotechnikája, az ember űrbéli otthona” (Delta, 1976. 7. sz.), „Otthon a világűrben” (Delta, 1979. 6. sz.). Dr. Hideg János orvos ezredes: „Az űrhajósok kiválogatásának orvosi követelményei” (Természet világa, 1979 5. sz.), „Súlytalanul” (Élet és Tudomány, 1979. 35. sz.).

1964-ben a KASZ vezetősége elhatározta, hogy az űrélettudományi kutatások koordinálására munkabizottság létrehozását veszi tervbe. 1965-ben meg is alakult a Bioasztronautikai Munkabizottság, melynek irányítására 1966-ban Dr. Echter Tibor orvos alezredest kérték fel. 1966-ban megalakult a magyar űrtevékenységet koordináló és irányító Űrkutatási Kormánybizottság (ŰKB) [94]. 1967-ben a kormány Űrkutatással Kapcsolatos Állandó Bizottságává (Űrkutatási Bizottság) alakult át [95]. Ennek Űrbiológiai és Űrorvosi Állandó Munkabizottságába (később orvosbiológiai szakbizottságába) bekapcsolódtak a hazai honvédségi kutató intézetek is. 1967. október 6-án és 7-én tudományos ülésszakot rendezett a KASZ, itt Dr. Echter Tibor orvos alezredes a „Biológiai űrkutatások története és kérdései” címmel tartott előadást.

1971. május 5-én és 6-án a „Szovjet űrkutatás napjai” rendezvénysorozaton, és annak megszervezésében, Dr. Echter Tibor orvos ezredes tevékeny részt vállalt. „Ember a világűrben” címmel előadást is tartott. 1973-ban Űrorvostani Tudományos Ülésszakot tartottak, ahol Dr. Bodó György orvos alezredes az „Űrhajósjelöltek vesztibuláris alkalmasságának vizsgálata” című előadásával szerepelt, Dr. Echter Tibor pedig az „Űrorvostani kutatási területek és lehetőségek Magyarországon” elnevezésű kerekasztal megbeszélésen vett részt. 1976-ban a III. Asztronautikai Tudományos Ülésszakon Dr. Bodó György orvos alezredes „A belső fül vizsgálatának jelentősége az űrorvostanban” címmel tartott előadást [96].