Magyarországon az 1920-as években kezdetek megjelenni azok az űrrepüléssel kapcsolatos írások...

A magyar űrhajósjelöltek egyhetes terheléses vizsgálatai 1977. június 13-án, hétfőn kezdődtek el...

Űrhajósjelöltjeink 1978. március 18-án, szombaton – utaztak el kiképzésre a Szovjetunióba...

Az első nap a május 26-i esti startot, a pályára állást, valamint az éjszakai-hajnali űrhajómanővereket tartalmazta...

Bajkonurban az űrhajósok negyvennyolc óráig karanténba kerültek. A biztonsági rendszabályra a nyugodt pihenés, valamint az űrhajósok szoros orvosi megfigyelése miatt volt szükség...

A magyar repülő- és űrorvosi kutatásokban a honvédorvosok jelentős szerepet játszottak, többek között ellátták a magyar űrrepülés körüli teendőket is...

A magyar repülő- és űrorvosi kutatásokban a honvédorvosok jelentős szerepet játszottak, többek között ellátták a magyar űrrepülés körüli teendőket is...

Még nem jelent meg összefoglaló tanulmány a magyar űrélettudományi kutatásokról. Arról pedig, hogy ez a tudományág pontosan mivel is foglalkozik, illetőleg hol is foglal helyet a tudományok rendszerében – kevés szó esik...

Űrtudomány felsőfokon. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával 4 tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot indított.

Űrtudomány felsőfokon. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával 4 tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú...

Űrtudomány felsőfokon. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával 4 tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot indított.

Űrtudomány felsőfokon. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával 4 tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú...

Űrtudomány felsőfokon. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával 4 tudományterületen három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú...

1990. február 3-án kora reggel, ragyogó napsütésben és 30 fokos melegben indultunk Miamiból az űrrepülőtér meglátogatására...

Az űrkutatás története szorosan összefonódik a katonai repülés- és űrrepülés történetével. Már az első világháborúban is alkalmazták a repülést katonai célokra...

Kezdetben Magyarországon a Varsói Szerződésben (VSZ) előírt titkos katonai ügykezelés szabályai vonatkoztak az űrkutatásra is. A mindenkor érvényes titokvédelmi szabályokat be kellett tartani, például csak titkosított füzetbe volt szabad írni...

Mindeddig nem kaphatott nyilvánosságot, hogy az űrélettani, a repülő- és űrorvosi tudományok terén nemzetközileg is elismert széles körű alap-, illetve alkalmazott kutatások folytak Magyarországon...

A szocialista országok repülő- és űrorvosi tevékenységének a VSZ tagállamainak évente megtartott zártkörű konferenciái adtak fórumot, ahol a tudományos kutatásaik eredményeiről számoltak be...

Miért volt kórházban Gagarin az SZKP XXII. kongresszusa idején, amikor az elnökségben kellett volna ülnie? Hogyan került Gagarin homlokára a hegesedés? Hosszú évek múlva derült ki az igazság...

I. rész
Szolnokon, a repülőorvosi munkám során ismerkedtem meg azokkal a repülő-hajózó növendékekkel, akik később űrhajósok és űrhajós-jelöltek lettek, akik az űrhajós kiválogatás után a „hetek” csapatát alkották...

II. rész
1974-ben a moszkvai repülő- és űrorvosi munkaértekezleten ismertették velünk az űrhajós kiválogatás módszereit...

III. rész
A Varsói Szerződés űrrepüléseinek hátteréről és a színfalak mögött zajló korabeli eseményekről korábban keveset lehet tudni...

IV. rész
Hogyan dőlt el, hogy ki fog repülni? Az idők során többféle verzió is napvilágot látott. Volt aki úgy vélekedett, hogy a magyarok döntötték el, volt aki pedig úgy tudta, hogy a Szovjetunióban dőlt el a kérdés...

V. rész
Az Interkozmosz űrrepülések idején csak kevesen fordítottak figyelmet arra, hogy a Szojuz-33, és a Szojuz-36 űrhajó parancsnoka nem katona volt...

VII. rész Magyar találmány az űrben
Keveseknek adatik meg, hogy találmánya alapján műszer épüljön, az felkerüljön az űrállomásra...

VI. rész
1980. május 26. hétfői napra esett, ez volt a magyar űrrepülés első napja. A start az esti órákban volt, így az első izgalmas munkanap az éjszakai és a hajnali órákban zajlott...

1966-ban a Moszkva melletti Űrhajós Kiképző Központban egy titkos űrhajóscsoport alakult. Állományukból szervezték meg az új „Spirál” űrhajóscsoportot...

Átadták az Egyesült Államok képviselőjének az Apollo-program keretében felbocsátott kísérleti kapszulát, amelyet szovjet halászok fogtak ki...

Systolés részidők vizsgálata űrhajósjelölteknél...

Pathological changes of the blood-brain barrier can be induced experimentally by different procedures, and they can be detected in certain human diseases...

Space flight exerts particular influence on the whele organism...

It is a platitude, but nevertheless a truth, that advances in modern science and technology not only bring advantages but also disadvantages...

A ROVKI-ban alkalmazott funkcionális diagnosztikai és pszichofiziológiai vizsgálatok ismertetése...

A magyar űrrepülés 10. évfordulóján, az űrhajósok egészségügyi alkalmasságáról és kiképzéséről, valamint a ROVKI űrhajós kiválogatási rendszeréről szól ez az írás...

Nem valószínű, hogy az elkövetkező évtizedekben a repülés és űrrepülés jelentősége csökkenni fog...

1993 szeptemberében jelent meg A Magyar Repülőorvosok Lapjának 2-3.száma, amelyben többek között beszámoltak a magyar űrrepülés 13. évfordulója alkalmából a ROVKI-ban tartott ünnepi referáló ülésről is (3. oldal).

A Hadtudományi lexikon repülő- és űrorvostani szócikkeket is tartalmaz...

Előadás 2010-ben, a magyar űrrepülés 30. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az űrhajósok kiválogatásáról...

Az előadás 2010-ben, a magyar űrrepülés 30. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen hangzott el az IFK méréséről és a Balaton készülékről...

A szovjet kozmonautika áldozatairól a cenzúra éveiben semmilyen közlemény nem jelenhetett meg, minden titokban zajlott, ami különféle mendemondák keletkezéséhez járult hozzá...

A könyv először tesz kísérletet a magyar repülő- és űrorvostan kezdetektől napjainkig tartó történetének felvázolására…

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan startjára 1980. május 26-án került sor, korábban a pápai repülőtéren együtt repült Magyari Bélával, a kiképzett űrhajóssal is...

Az előadás 2013-ban az Űrkutatók napján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hangzott el...

A magyar repülő- és űrorvostannak a hidegháború éveiben is voltak nyílt fórumai (nemzetközi és magyar egyaránt), ahol a repülőorvosok színre léphettek, illetőleg publikálhattak...

Dr. Aczél György (1923-1984) orvos alezredesként a légierő vezető főorvosi teendőket látta el 1951-1953-ig. Kinevezésével egyidőben a Repülő Orvosi Intézet (ROI) és a Gyáli úti kórház...

Dr. Galla Emil orvos ezredes (1909-1959) szemészorvos volt, de emellett a repülésélettan kutatójaként is jelentőset alkotott. 1951-től 1957-ig a Gyáli úti Repülőkórház parancsnoki teendőit látta el...

Igen változatos és kalandos életet élt. 1938-ban kapta meg első hivatásos tiszti rendfokozatát, és hamarosan repülőorvosnak állt. A „Merényi iskola” tagjaként tartották számon...

Dr. Echter Tibor orvos ezredes a katona egészségügy, valamint a repülő- és űrorvostan színes és nagy egyénisége volt. Ritka példáját adta a széleskörű műveltséggel megáldott orvosnak...

A VSZ repülő- és űrorvosai rendszeresen találkoztak és beszámoltak tudományos kutatómunkájuk eredményeiről. A fogadó ország repülő-főszakorvosa egy csengő megszólaltatásával nyitotta meg...

Egyetlen űrrepülés sem zajlott le rendkívüli esemény nélkül. Az űrélettudományok művelőinek (köztük egyes részterületeken a magyaroknak is), eddig még soha nem tapasztalt problémákat kellett megoldaniuk...

1966-tól kezdve – a VSZ más tagállamaihoz hasonlóan – állami szintű minősítést kapott a magyar űrkutatás is. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a világűr kutatásában...

Az űrkutatásban az élet és halál közötti határ nagyon keskeny. Az űr nem elnéző, a legkisebb hiba is végzetes lehet. Különösen így volt ez a hőskorban, az űrrepülések hajnalán...

1971 nyarán Dr. Echter Tibor orvos ezredes MN repülő-főszakorvos és Dr. Gyökössy József orvos alezredes ROVKI parancsnok konzultáción vett részt Moszkvában a Központi Repülőorvosi Kórházban és...

Az űrélettudományi kutatómunkát Magyarországon a repülőorvosi intézetek koordinálták és fogták össze. 1948-1950: Dr. Jóna Gábor orvos alezredes a Repülő Orvosi Vizsgáló Intézet...

Az űrélettudományi kutatások másik szála az Interkozmosz megállapodáshoz kapcsolódott. „A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában”...

Függelék
Nómenklatúra és klasszifikáció
A honvédorvosok szerepe a repülő- és űrorvosi kutatásokban című témához tartozó irodalomjegyzék

A közlemény elsőként számol be a hazai űrélettudományok 1950. és 1992. közötti történetéről és szervezeteiről. Ismerteti az 1950-es évek kezdeti lépéseit, és az űrélettudományokkal foglalkozó első magyar űrkutatókat...

1. A tanulmány ismerteti többek között a magyar űrkutatás intézményrendszerét, kutatóhelyeit, az Interkozmosz kutatásokat, a hazai kutatási irányokat...

2. Társaságokból, illetőleg állami polgári- és katonai intézetekből állt a magyar űrkutatás intézményrendszere...

3. A stratégiai célok elérése érdekében Magyarországon egyetemi tanszéki munkacsoportok létrehozására volt szükség...

4. Az Interkozmosz a Szovjetunió és a szocialista országok közös űrkutatási programja volt...

5. Izomkutatások, a táplálkozás vizsgálata, a vesztibuláris kutatások, a hypoxia kutatások...

Egy R-16-os rakéta 1960. október 23-án, a tesztelés során felrobbant Bajkonurban a kilövőálláson. Ez lett a világ legnagyobb rakétakatasztrófája...

Súlytalanságban a keringő vérmennyiség a felső testfélbe helyeződik át, nő a pitvari nyomás, a PNP-BNP termelődése fokoződik...

A magyar repülő- és űrorvosi kutatásokban a honvédorvosok jelentős szerepet játszottak. A hidegháború éveiben a titokvédelmi szabályok betartásával dolgoztak...

Az előadás 2015. május 26-án, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen "Űr-lépték" címmel megtartott tudományos konferencián hangzott el...

2015. május 27-én emlékkiállítás nyílt a Honvéd Kulturális Központ Stefánia Palota Galériájában. Farkas Bertalan 1980. május 26-án, a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe...

Az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, a terheléses vizsgálatok 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

A billenőasztalos vizsgálatok az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

Az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, a barokamra vizsgálatok 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

A vesztibuláris vizsgálatok űrhajósok kiválogatásának második fázisában, 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

Az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, a terheléses vizsgálatok 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

A pszichológiai vizsgálatok az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

Az űrhajósok kiválogatásának második fázisában, a terheléses vizsgálatok 1977 nyarán folytak Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

Az űrhajós jelölt magyar vadászpilóták összesítő névsora a terheléses vizsgálatokról az 1977. július 16-án ülésező Űrhajós Repülőorvosi Bizottság részére...

Részletek az űrhajós jelölt magyar vadászpilóták szolgálati jellemzéséből. A repülési gravitációs megterheléseket jól tűrte, szeretett repülni...

Részletek az űrhajós jelölt magyar vadászpilóták szolgálati jellemzéséből. Hamar megszerezte a repülési jártasságot, eredményesen elsajátította harckiképzési feladatait...

A magyar űrhajós ROB tagjai megbeszélést folytatnak az űrhajósok átadása alkalmával...

Gutyina Péter repülő százados a magyar Űrorvosi Bizottság előtt...

Dr. Remes Péter orvos őrnagy a Szaljut-6 űrállomás EKG készülékénél...

Dr. Remes Péter orvos őrnagy az Űrrepülések Irányító Központjában az Interkozmosz szakértők pultjánál...

V. Popov, V.Rjumin és Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén a Balaton készülékkel méri az információ-feldolgozó képesség súlytalanság hatására bekövetkező változásait...

A Balaton készülékkel a Szaljut-6 és a Szaljut-7 űrállomások fedélzetén a világon először sikerült az űrhajósok súlytalanság hatására bekövetkező szellemi munkavégző képességének romlását lemérni...

A Diagnoszt kísérletben a starton és a leszállás körrzetében, tábori körülmények között sikerült lemérni az űrhajósok számos élettani paraméterét...

P. N. Klimuk szovjet, és M. Hermaszewski lengyel űrhajósok a Szojuz-30 fedélzetén repültek...

V. A. Dzsanibekov szovjet és Zs. Gurragcsa mongol űrhajósok a Szojuz-39 fedélzetén repültek...

1980. március 18-án egy Vosztok-2M rakéta indítása előtt robbanás történt. A rakéta közvetlen közelében 141 ember tartózkodott. A tűzben 44 ember halt meg....

1976-ban a katonai Almaz űrállomás fedélzetén B. Volinov és V. Zsolobov teljesített szolgálatot, amikor váratlanul lekapcsolódott a világítás...

Először 1974-ben a moszkvai repülőorvosi konferencián kaptunk tájékoztatást az űrhajósok kiválogatásáról, és ekkor ismerkedtünk meg a Csillagvárossal is...

Azt sokan tudják, hogy az Apollo-1 űrhajó három űrhajósa megégett az űrhajójában, és éltét vesztette, de azt már kevesebben tudják, hogy miért történhetett ez meg. ...

A honvédorvosok az Interkozmosz űrrepülések lebonyolításában aktív szerepet vállaltak. A Varsói Szerződés repülő- és űrorvosi munkacsoportjában végzett kutatómunkájukkal hozzájárultak a kedvezőtlen élettani hatások megismeréséhez...

A László Gyula Általános Iskola fennállásának 30. évfodulója alkalmából Dr. Remes Péter orvos ezredes és Farkas Bertalan űrhajós dandártábornok előadást és élménybeszámolót tartott...

A SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszék 2016/2017. II. félévére "A repülőorvostan klinikai alapjai" címmel meghírdetett alternatív kollégium 2017. február 13-án elhangzott előadása...

Űrélettudományi kutatások Magyarországon 1950-1992. A honvédorvosok szerepvállalása a repülő- és űrorvosi kutatásokban 1955-1966...

A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerül lemérni....

A négy magyar űrhajósjelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla főhadnagyok, Elek László és Buczkó Imre századosok 1978. január 22-én érkeztek Moszkvába a végső megmérettetésre...

1978. március 21-én sajtótájékoztatót tartottak a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben...

A magyar űrhajós jelöltek átadása a szovjet repülőorvosi bizottságnak 1977. december 19-én, egy hétfői napon kezdődött...

A magyar űrrepüléssel kapcsolatos médiamunkát akkoriban az MSZMP Politikai Bizottságának "szigorúan bizalmas" jegyzőkönyve szerint irányították...

A "hetek" csoportjának egyik tagja, Elek László nyugállományú alezredes, űrhajósjelölt, Aranykoszorús I. osztályú szuperszónikus elfogó vadászrepülő, 71 éves korában elhunyt...

2018. április 23-án 69 éves korában elhunyt Magyari Béla nyugállományú mérnök ezredes, A magyar Népköztársaság Űrhajósa cím kitüntetettje...

A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerült lemérni az űrállomások fedélzetén, hogy az űrhajósok információ feldolgozó képessége a súlytalanságban csökken....
DOI: 10.23713/HT.52.3.08

A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerült lemérni az űrállomások fedélzetén, hogy az űrhajósok információ feldolgozó képessége a súlytalanságban csökken....
DOI: 10.23713/HT.52.4.09

A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerült lemérni az űrállomások fedélzetén, hogy az űrhajósok információ feldolgozó képessége a súlytalanságban csökken....
DOI: 10.23713/HT.52.5.05

A magyar űrkutatók által kifejlesztett, a szellemi munkavégző képesség mérésére szolgáló módszer és műszer sikerrel működött a Szaljut-6 és Szaljut-7 fedélzetén. Segítségével a magyar kutatóknak a világon először sikerült lemérni az űrállomások fedélzetén, hogy az űrhajósok információ feldolgozó képessége a súlytalanságban csökken....
DOI: 10.23713/HT.52.6.10

72 éves korában elhunyt Neumann György nyugállományú alezredes, űrhajósjelölt, szuperszonikus elfogó vadászrepülő, a "hetek" csoportjának egyik tagja...